Mégis mire lehet az AI-t használni, ha nem vagy szoftverfejlesztő?

AI-asszisztált kritikai-exploratív problémamegoldó módszer
(meta-prompting)

Egy új felmérés szerint a US lakosság összesen 16%-a látja pozitívan az AI-t. A szkepticizmus érthető: minden hír az AI-ról szól, minden létező terméket AI-val próbálnak eladni. Közben valahogy mégis megfoghatatlan, mégis hogy fogja átalakítani a hétköznapi életet, a munkát. Pedig valószínűleg a legtöbben napi szinten használjuk, és felismerjük, mekkora potenciál lehet benne. Mindenhol azt hallani, "tanulj AI eszközöket, technológiákat". Ezzel több baj van: ezek hetente változnak; havonta jön ki valami forradalmi újdonság; még technológiai emberként is gyorsan elveszhetsz, ha pedig nem szoftverfejlesztő vagy, hanem életed is van, ez egyszerűen követhetetlen; és egészen hamar úgy tűnik, ez megint csak újabb és újabb termékek eladásának hype-jáért van. Én másban látom az utat előre. AI eszközöket bárki tud Youtube-ról tanulni, vagy bárki befizethet egy ilyen kurzusra, de ez kicsit olyan, mint mindent elolvasni egy fényképezőgépről - attól még semmit sem fogsz tudni a fotózásról. Egy jó fotós ismeri a kameráját, de a szeme és gondolkodása, ami fotóssá teszi, bármilyen kamera is lehet a kezében. Hasonló itt is: léteznek olyan power-user AI használók, akik bármilyen egyszerű AI szövegbeviteli mezőből elképesztő eredményeket kapnak, és a zsenialitásuk nem az ezer különböző AI-eszköz, és -termék ismeretén múlik. És léteznek módszerek, amiket ők használnak, és ezek a módszerek taníthatók, tanulhatók. Erről szól ez a keretrendszer itt: mire és hogyan is lehetne használni az AI-t, mint problémamegoldó eszközt.

Honnan jött ez a módszer? Mi az alapja?
Saját használatból: én a ChatGPT-vel az indulása után 3 hónappal kezdtem el dolgozni, és azóta mindenféle más generatív AI modellt is használok 0-24, nagyon jó eredménnyel. Sokáig meglepett, amikor mások frusztrációikról meséltek, mert én nagyon jó kimeneteket kaptam, de nem tudtam hogy miért. Évek után kezdtem el kibontogatni, vajon miben is használom másképp az AI-t, mint mások. Mint kiderült, a neurodivergens agyműködésem, a szoftverfejlesztői és humán tapasztalataim miatt intuitíven elkezdtem olyan technikákat alkalmazni, amiknek nagyon is sok történelmi alapja van - Szókratészi dialógus, First Principles elv, steelmanning -, és máshol már ezerévek óta extenzíven használják-tanítják: filozófia, retorika, jog, akadémiai oktatás, pszichoterápia, corporate vezetés, Tools for Thoughts community.
Mi a baj az általános AI kurzusokkal? Miben más ez?
Az AI kurzusok általában egy egyszerű receptet követnek: mindig a legnagyobb hype-ot szolgálják ki, jól körvonalazható, egyszerűen megfogható eszközöket tanítanak futószalagon, mivel ez a legkönnyebben marketingelhető. Mindenkinek ugyanúgy, ugyanazt tanítják. Az oktatott eseteik mesterségesek, nem életszerűek, csak a feladatra vannak, mivel use case-eket kitalálni jóval nehezebb, mint megoldásokat. Az eredmény az, hogy a résztvevő, miután befizet egy csomó pénzt, kap egy csomó nehezen használható általánosságot, viszont fogalma sem lesz róla, hogyan profitálhat mindebből a saját életében, a saját problémáin.

Én ezzel szemben AI-gondolkodást tanítok konkrét problémamegoldással. Az előfeltétel: hozd a saját problémád, dilemmád, kihívásod, projekted. Lehet szakmai, személyes, kreatív, bármilyen. A problémád egy gyakorlótérként szolgál: én tolmácsként leszek jelen, segítek lefordítani gépi (AI) nyelvre a dilemmád, mivel 15+ éve dolgozom gépekkel, tolmácskodom szoftverfejlesztők, projektmenedzserek, felhasználók, cégvezetők között, fordítom le az igényeiket egymásnak.
De ezt én magam is meg tudom csinálni egyedül, nem? Minek forduljak tanárhoz?
Nem :D Persze, meg tudod csinálni, és további hónapok, évek alatt egész jó szintre juthatnál, ha tudnád, merre indulj el. A kérdés, hogy van-e erre több hónapod, éved? Nekem ez a fixációm, megnéztem nagyon sok Youtube-videót, oktatóanyagot stb, így szignifikánsan gyorsabban tudom átadni, mintha minderre magától akarna valaki rájönni. Nézhet persze bárki Youtube videókat, de ott nem lesz lehetőség kérdezni, sem visszajelzést kapni valós időben egy élő embertől. Ez ugyanolyan, mint a nyelvtanulás: érezheted úgy ezer óra Duolingo után, hogy te folyamatosan sajátítasz el egy nyelvet, de őszintén, találkoztál már valakivel, aki ezer óra Duolingo után külföldön elkezdett beszélni? :P Naugye.
Megkérdeznéd az AI-tól? Csak nyugodtan: a probléma, hogy az AI még mindig jóval kevésbé látja, érti a te teljes kontextusodat, mint én, sokkal rosszabb még a "gondolatolvasásban". Sokszor a tanítványaim maguk sem tudják, mit akarnak - ehhez egy ember segítsége még mindig sokkal jobb. Egy AI nem fog tőled túl sokat kérdezni, sem ellentmondani.
Mi a kiindulópontja az AI-asszisztált kritikai-exploratív szimulációs módszernek?
Sokáig azt hittük, a hallucináció az igazi veszély. Pedig a saját vakfoltjaink, elfogultságaink sokkal rosszabbak.
Feltűnt már, hogy az AI sohasem mond ellent?

Mint egy barát, aki mindig azt mondja, amit hallani akarsz. Na ez az igazi gond.
A legtöbb mai modern AI modell arra van optimalizálva, hogy minél többet használjuk (user engagement = profit). Ezt úgy érik el, hogy semleges helyett szándékosan egy mindent megerősítő, validáló hangnemet adnak neki ("AI sycophancy", antropomorfizmus). Mindenkinek vannak vakfoltjai, a hízelgő AI pedig csak tovább erősíti a tévhiteket, önbecsapásokat, mi pedig imádjuk a nagyon hihető, kényelmes narratívákat amiket kínál, és azonnal beépítjük a véleményünkbe, identitásunkba, szépen lassan létrehozva egy egyre erőteljesebb kis személyes valóságbuborékot (narrative overfitting). Ehhez még nárcizmus sem kell, az emberi psziché így működik, ha nincs ellenvélemény.

Az egyik legfontosabb része annak, amit tanítok, hogy hogyan állítsd be az AI-t egy kritikus gondolkodópartnerré. Mint az a kíméletlenül őszinte barát, aki kimondja az igazat, még ha fáj is, például ha zöldség van a fogadon, vagy épp hülyeséget tervezel. A cél: legyen az AI csak egy eszköz, egy fehér tábla, egy tükör; segítsen gondolatokat strukturálni, problémákat megoldani, dilemmákat összetevőkre bontani, új ötleteket megítélni, tisztázni az érzéseidet. De te vagy a felelős mindvégig a döntésekért, te ülsz a rendezői székben, és nem fordítva. Veled együtt dolgozik ("AI augmentation"), nem pedig helyetted, téged lecserélve ("AI automation").
Hogy zajlik egy óra?

Hasonlóan, mint bármilyen másik magántanítás, csak nem kitalált virtuális feladatokon dolgozunk.

01

Hozol egy valós dilemmát vagy projektet. A te témád vesszük alapul, ez előfeltétel.

02

Segítek lefordítani a gondolkodásod a gép (AI) számára is érthetővé - az egész munkám során mindig ezt tettem. Definiálunk egy problémateret.

03

Az AI segítségével kibontjuk a lehetséges opciókat, variációkat, megvilágítjuk a vakfoltokat, ellentmondásokat, tévhiteket, alternatív nézőpontokat nézünk, felteszünk sok-sok új kérdést az eredeti problémához, ami neked nem jutna feltétleül az eszedbe.

04

A kezdeti káoszból az AI-val együtt strukturált, használható dolgot faragunk, rendszerezünk, és action step-eket, a való életben megvalósítható lépéseket határozunk meg.

05

Ahogy dolgozunk a projekteden, szépen lassan tisztul a dilemmád, ÉS közben megtanulod az AI jó használatát.

Kiknek hasznos ezt a fajta AI-használatot tanulnia?
Kutatóknak, egyetemistáknak, PhD-zóknak, tanároknak, pályázatíróknak, jogászoknak, karrierváltóknak, bármilyen fehérgalléros szakmabelinek, kreatív szakmáknak, neurodivergenseknek, bárkinek akit érdekel a világ vagy saját maga működése.
Tudsz egy pár példát mondani? Milyen módokon használható az AI?
AI, mint kritikus gondolkodó partner
Hol tudod beállítani, hogy az AI máshogy viselkedjen, mint a "gyári" alapértelmezett (hízelgő)? Mit mondj neki, hogy ne erősítse a tévhiteid, bias-aid, hanem helyette felhívja a figyelmed arra amire nem gondolsz, rávilágítson a vakfoltjaidra? Milyen lesz ezután egy ilyen kritikus AI-val a munka? Mi a narrative overfitting?
AI, mint témafelderítő (100 kérdés technika)
Mindenki használja ezt az AI-t, de neked sosem volt még merszed, vagy nem is igazán tudod, mire tudnád felhasználni - mit tegyél? Hogyan tudod használni, ha nem is igazán tudod, mit akarsz kérdezni, vagy félsz, hogy hülyeség? Vagy esetleg ha csak nagyon homályos körvonalaid vannak valamilyen témáról? Lehet-e, hogy inkább az AI kérdezzen tőled?
AI, mint research asszisztens (kutatóknak)
Hogyan tudod használni az AI-t kutatásban? Hol vannak az etikai megfontolás határai? Szabad-e, jó-e egyáltalán AI-t használni? Beállj-e a sorba, ha már mindenki AI-val publikál? Van-e különbség AI workflow és AI workflow között? Milyen az, amikor nem az AI írja, hanem csak asszisztál? Ki ebben az esetben a szerző? Melyik részeket szabad AI-nak adni? (literature review, hipotézis alkotás, tesztelés, módszertani kérdések, adatelemzés)
AI, mint szituációs modellező
Hogyan használják máshogy a neurodivergensek az AI-t? Mit jelent a szituációs modellezés, és hogy jön ez a prediktív idegrendszeri működéshez? Hogyan tudsz egy helyzetet leírni, kielemeztetni AI-val?
AI, mint identitásfelderítő / matchmaker (karrierváltóknak, interjúzóknak)
Karriert szeretnél váltani, de nem tudod, milyen irányokba indulj el? Nagyon érdekel valami, eddig mindig elhessegetted, hogy "úgyse lehet belőle megélni", vagy egyszerűen nem tudtad, hogy érhetnéd el? Hogy tudsz AI-val nem strukturált kihívásokat, mint a fenti kérdések, tisztává tenni és lépésről lépésre cselekvési tervet készíteni vele?
AI, mint napló
Észrevetted már, ha leírsz élményeidet, érzéseidet, gondolataidat, akkor a lap végére mindig valami új jön ki belőle? Papírra írni utolérhetetlenül jobb, de mi az előnye, ha ezt digitálisan teszed? Miben más, ha nem csak egyedül vagy a gondolataiddal, hanem a leírtakra egy AI is reagál? Mit tudsz nyerni ezzel?
AI, mint társszerző, szerkesztő (szövegíróknak)
Reklámszövegeket, posztokat, cikkeket, könyvet írsz, publikálsz - már kipróbáltad az AI-t erre, és félelmetesen jó, de nem tudod hogyan használd, hogy a saját hangod is megmaradjon? Mit tehetsz, ha egy AI sokkal profibban lehozza azt fél perc alatt, amin te napokig dolgoznál? Hogy állj ennek ellen, van-e jó formátum, műfaj, ahogy AI-t is fel lehet használni szövegírásra, hogy ne a ChatGPT-s klisék jöjjenek ki belőle, amit mindenki azonnal levág hogy AI?
AI, mint whiteboard
Hogyan használd az AI-t, mint fehér tábla, scratchpad, firka - tervezéshez, ötleteléshez, gyors protoípizáláshoz? Milyenek az "eldobható" AI sessionök?
Mi van, ha én magam sem tudom, mit akarok elérni? Vagy hogy mit lehet csinálni az AI-val?
Semmi gond, ez nagyon általános érzés, főleg az előző generációknál. Láttál már mai gyereket kezében telefonnal? Teljesen intuitíven csinálnak olyan dolgokat, amiről azt sem tudod, mik. Az alfa generáció már ezzel kel-fekszik, magától rájön - mert nincs benne félelemérzet vagy szégyen. Egy milleniálnak már simán kellhet az, hogy együtt fedezze fel valakivel. Vannak early adopterek, akik mindent elsőként próbálnak ki, meg a hacker gyerekek, a technikai emberek, a bütykölők, a kockák. Neked nem kell ilyennek lenned, elég, ha van valami, amit el szeretnél érni, egy dilemma, probléma. Ez az egyetlen kiindulópont.
Szkeptikus vagyok. Mi igaz az AI hype-ból? Jó ez nekünk?
A médiában a legerősebb érzéseket kiváltó hírek futnak a legjobban: ezért lehet a legtöbbet a világvégét hírdető pesszimisták, vagy a befektetői kedvet felhajtó jövőváró hurráoptimisták nézőpontjaival találkozni. Az AI is csak egy eszköz, egy technológia: nem kell félni tőle, nem kell túlmisztifikálni. A világtörténelem során már számtalan diszruptív (felforgató) technológia született, mint a kerék, a nyomtatás, az elektromosság, a távközlés, a repülés, az internet, a mobiltelefonok. Ez ugyanilyen, és igen, rövid távon valószínűleg brutális átalakulásokat fog hozni. Történelmi pillanatban élhetünk, de az AI Pandora szelencéje: nincs visszaút, nem tehetünk úgy, mintha nem történt volna meg, nem mondhatjuk azt, hogy minden jobb volt előtte. Csak előre haladhatunk, és muszáj megtalálni, mi a jó, felelős, etikus AI-használat. Nem mondhatjuk azt, hogy az AI "csak rossz" vagy "csak jó". Ahogy a repülés vagy az automobilok használatával is voltak szörnyű balesetek, áldozatok, itt is igaz ez - mégsem lesz attól még a repülés, az autók, a telefonok, az internet en bloc "rossz". A megoldás a nüanszokban van: ezekre nincs általános recept, minden egyes kis hétköznapi példa során egyesével finomodik az érzékünk, hogy mi a jó, és mi a rossz felhasználási mód.
Hogy néz ki ez élőben? Hogyan próbálhatom ki? Mi a pilot program?
Az alkalmakat preferáltan élőben tartjuk, egy kávé mellett. Természetesen van lehetőség online videohívásként is. Az alapértelmezett a 1-1 felállás (mivel a saját problémádon dolgozunk), de csoportos, workshop formátum is elérhető. B2C és B2B vonal is létezik, tehát hétköznapi és üzleti problémakörök is megoldhatóak a módszerrel. Kutatóknak, akademistáknak, doktorizóknak, szakdolgozatíróknak, egyetemistáknak kifejezetten game changer.
Lehetőség van arra is, hogy ha bizonytalan vagy, és nem tudod hogy értékes lehet-e ez számodra, akkor csak elküldöd a kihívásod, és megírom, mit lehet kihozni belőle. Ha úgy érzem, a problémádnak máshol lenne a helye - specifikus szakember, terapeuta, túl személyes -, akkor javasolok ilyet.
Létezik pilot program is: nevezhetsz tesztelőnek is, ha kész vagy rá, hogy fizetés helyett az eseted anonim esettanulmányként publikáljuk

Kíváncsi vagy? Kipróbálnád?

Az előfeltétel: hozz egy problémát. Lehet szakmai, személyes, kreatív, kutatói — bármilyen.